Megjelent a Csíki Lapok első száma, a hetilap főszerkesztője Székedi Ferenc. /Csíki Lapok (Csíkszereda), aug. 21./
1991. január 15.
A kilencven esztendős Domokos Pál Péter a vele készült beszélgetésben visszatekintett életére. Amikor csíksomlyói tanítóképzőben tanítani kezdett, székely népviseletben jelent meg vasárnaponként, ezzel is segített abban, hogy az emberek újra viselni kezdjék a népviseletet. Megtartotta az Ezer székely leány napját, amellyel hagyományt teremtett. Népművészeti kiállítást rendezett Csíkszeredában, Orbán Balázs ünnepséggel egybekötve. Megszervezte a tanítóképző énekkarát, bejárta velük Csíkot. Jó barátja volt Venczel József /1913-1972/, a zsögödi Nagy Imre festőművész, továbbá Vámszer Géza. Domokos Pál Péter elismerte: aki Székelyföldön él, az nehéz iskolát jár, de a székely élet jobban emberré neveli gyermekeit. /Székedi Ferenc: Beszélgetés a kilencven esztendős Domokos Pál Péterrel. = Csíki Lapok (Csíkszereda), jan. 15./
1991. március 16.
Hargita megyében nincs megyei RMDSZ-szervezet, hanem Csíknak, Udvarhelynek és Gyergyónak önálló szervezete van. A Csíki RMDSZ-szervezet új elnököt választott Székedi Ferenc újságíró személyében. A csíki vezetőségben személyi ellentétek voltak. Székedi bízik abban, hogy újraindul a Csíki Lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./
1991. július 14.
Ismét megrendezték /júl. 14-én/ az Ezer székely leány napját Csíksomlyón. A Háromszékről, Brassóból, Udvarhelyszékről, a Nyárádmentéről, Marosvásárhelyről, Gyergyóból és természetesen Csíkból érkezett színes csoportok végigvonultak a Szék útján és a kegytemlpom előtt gyülekeztek. László Pál, Csíkszereda polgármestere és Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke üdvözlő szavai után került sor az ünnepi szentmisére. Ezután a csoportok a két Somlyó nyergében felállított szabadtéri színpadhoz vonultak ahol egész napos műsor szórakozatta a tízezernyi érdeklődőt. Először 1931. júl. 7-én tartották meg az Ezer székely leány napját, amikor népviseletbe öltözött lányok és legények gyűltek össze. /Birtók József: Együvétartozásunk öröme. Ezer székely lány napja Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
1991. október 2.
Székelyudvarhelyen okt. 2-án zajlott le az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának megbeszélése, melyről közleményt adtak ki. A közlemény szerint egyetlen ország sem nevezheti magát jogállamnak, amíg nincs biztosítva a lakosság egésze, így a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad gyakorlása. Románia demokratikus átalakítása érdekében tekintetbe kell venni a regionális igényeket, ezért elkerülhetetlennek tartják Székelyföld területi autonómiája létrehozásának napirendre tűzését, helyi népszavazás után. Előkészítik az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlést, a bizottság tagjai között van Katona Ádám, Mihály József /Marosvásárhely/ és Papp Kincses Emese. Ehhez a közleményhez a Csíki RMDSZ elnöke, Székedi Ferenc hozzáfűzte: az RMDSZ-nek - szabályzata szerint -, nincs Székelyföldi Politikai Csoportja. A résztvevők nem szervezetük képviselőjeként jelentek meg. Az RMDSZ Agyagfalván emlékünnepséget akar rendezni, nem népgyűlést. /Székedi Ferenc: Közlemény, használati utasítással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
1992. február 27.
Erdélyben csak Csíkszeredán történt meg, hogy a helyhatósági választásokon az RMDSZ mellett egy másik magyar csoportosulás, a Csík-platform is indított jelölteket. Csíkszeredában a választáson részt vevő lakosok 25 százaléka /kb. 6000 ember/ szavazott a Csík-platformra. A Csík-platform polgármester-jelöltje, György Béla Zsolt szerint a magyarságnak ki kell termelni haladó ellenzékét is. A jövőben felügyelik a városi tanács munkáját. Székedi Ferenc. A csíki RMDSZ elnöke szerint a választás az RMDSZ döntő fölényét mutatta. A csíki RMDSZ területén az összesen 337 tanácsosi helyből az RMDSZ jelöltjei 246-ot szereztek meg, a független magyar tanácsosok hetet, a többit pedig a románok. Kisebbségi létben az egység a legfontosabb, hangsúlyozta Székedi Ferenc. /Botos László, Csíkszereda: A Csík-platform tovább él. = Új Magyarország, febr. 27./
1993. január 15.
Kerekasztal-beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Rádió magyar adása /telefonos körkapcsolással/. A műsorban több megye RMDSZ-vezetői mondták el a kongresszus előtt gondolataikat. Borbély László és Zonda Attila számolt be a Maros megyeiek újító szándékairól. A Maros megyei szervezet aktív központi szerepre számít az új országos vezetőségben. Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke kifejtette: Hargita megyében 86 százalékos a magyar népesség aránya, mégsem sikerült egységes megyei RMDSZ-szervezetet kialakítani, ehelyett három területi /Udvarhely, Csík, Gyergyó/ szervezet alakult, de köztük is gyakran van széthúzás. Király Károly borúlátó az ellentétek kiéleződése miatt. /Éltes Enikő-Botos Lászkó: Ma kezdődik az RMDSZ-kongresszus. = Új Magyarország, jan. 15./
1993. április 1.
Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./
1993. április 15.
A Julianus Alapítvány székhelyére, Csíksomlyóra hívta tanácskozásra a hasonló célokért munkálkodó "szórvány-alapítványokat". Megjelentek a Beszterce Művelődési Alapítvány, a kolozsvári Diaszpóra és Kallós Alapítvány, a dési Kádár József Művelődési Társaság, a csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány, valamint a budapesti Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány vezetői, képviselői. A résztvevők ismertették tevékenységüket, terveiket. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az alapítványok tevékenységében sok hasonló elem van. Szükség van a tervek egyezetésére, koordinálására. Megállapodtak, hogy a jövőben negyedévenként találkoznak. Csíkszeredában információs irodát nyitnak /vezetője Székedi Ferenc/. Az alapítványok bekapcsolódnak a Diaszpóra Alapítvány által elkezdett felmérő munkába. /Birtók József: Szórványokról - Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
1993. július 29.
Nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak Hargita megyei koordinatív RMDSZ-szervezetet, marad a megyében a három RMDSZ-szervezet, mondta el Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, néhány hete a szenátori iroda titkára. Az anyagi helyzet nem teszi lehetővé, hogy függetlenített elnököt fizessen a csíki szervezet. Egyetértettek abban, hogy nem fogadják el a magyar alprefektus kinevezését, mivel ragaszkodnak ahhoz, hogy a prefektus magyar legyen. /(B. Kovács): Csík is lépni készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1993. augusztus 25.
Székedi Ferenc, a Csíki RMDSZ elnöke az RMDSZ tagsága nevében nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a kormány aug. 11-i határozatával kinevezte Hargita megye alprefektusává Nagy Sándort, a Szocialista Munkapárt tagját. A visszarendeződés elveit valló Nagy Sándor pártja színeiben indult az 1992-es választásokon, és Székelyudvarhelyen 50, Csíkszeredában 108 szavazatot kapott, így a lakosság 0,3 százalékának bizalmát élvezi. A volt pártfunkcionárius azt nyilatkozta az Erdélyi Naplóban /1992. márc. 26./: "Érdekes módon magyar létemre sohasem éreztem kisebbségi helyzetben magamat Romániában." /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
1993. szeptember 2.
Nagy Sándor, Hargita megye új alprefektusa kijelentette: "Nem tévesztem össze a magyarságot az RMDSZ-szel, amelynek nincs joga kisajátítani az egész magyarság politikai képviseletét." Székedi Ferenc, RMDSZ-elnök szerint ez Nagy Sándor kinevezése a kormány kirakat-intézkedése. /Simon Judit: Kinevezték Hargita megye alprefektusát. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./
1994. július 2.
A Csíki RMDSZ júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Székedi Ferenc leköszönő elnök tartott beszámolót, majd Borbély Ernő volt parlamenti képviselőt választották meg elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1994. július 4.
Csíkszeredán nemrég megalakították a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget. Ez nem a város 16 %-nyi románságának a szükséglete, hanem erőszakos, a magyar közösséget sértő társadalmi, nyelvi és vallási térhódítás, nyilatkozta Székedi Ferenc. Paplakra kértek engedélyt, ez szerepel a bírósági végzésben is. Pereskedésre került sor, helyi szinten a városi tanács nyert, majd a fellebbezés során a marosvásárhelyi táblabíróság kötelezte a tanácsot az építési engedély kiadására. /Új Magyarország, júl. 4./
1995. november 18.
Megjelent egy mindenes, háromnyelvű kézikönyv Csíkszeredáról /Nagy István: Csíkszereda, Miercurea Ciuc, Szeklerburg, Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 1995/. Székedi Ferenc recenziójában átgondolatlannak, nyelvileg kidolgozatlannak, sajtóhibákkal terhes kiadványnak minősítette a könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./
1995. december 7.
Lábody László, a HTMH elnöke Csíkszeredában újságírói kérdésre válaszolva a Duna TV-vel kapcsolatos nézeteit összegezte: nem kellően árnyalt a kép, amit a Duna TV közvetít a romániai magyarságnak saját magáról. "Személyesen is nagyon jó viszonyban vagyok a Duna TV vezetésével, ezt a tévét hallatlan értéknek, nemzeti ügynek tartom, de hát mindehhez a vállalt felelőség is hozzátartozik."- mondta. Székedi Ferenc hozzátette, hogy több csíkszeredai, elsősorban értelmiségi csoportosulás szintén úgy látja, hogy olykor csupán bizonyos szemszögből mutatja be a tévé az erdélyi és magyarországi társadalmat. Lábody László a romániai magyar sajtóra is utalt: az eredményekről is szóljanak, ne csak a kudarcokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
1996. január 31.
Csíkszeredában hetek óta folyik a szoborvita, hogy ki készítse el a városban felállítandó Márton Áron-szobrot. A városban alig van szobor /csak a román katona és a fáktól elrejtett Petőfi-Balcescu kettős/. A csíksomlyói kegytemplom elé Domokos Pál Péter szobrát tervezik, ezért Márton Áron szobrát a csíkszeredai katolikus templom elé szeretnék felállítani. Borbély Gábor csíkszeredai főesperes Szervátiusz Tibort kérte fel egészalakos szobor elkészítésére, aki ezt nem vállalta, helyette felajánlotta saját, készen álló Márton Áron mellszobrát. A polgármesteri hivatal szoborbizottsága viszont nagyobb, andezitből készült szobor mellett döntött, melyet a város főterén állítanának fel, és a pályázaton csak helyi művészek vehetnének részt. Azt ajánlották, hogy a felajánlott Szervátiusz-szobrot máshová helyezzék el. Csíkszereda polgármestere Budapestre utazott, hogy Szervátiustz Tiborral tárgyaljon, engedélyét kérve a szobor máshol való felállítására. A polgármestert a művész felesége fogadta, aki elutasító hangnemet használt, törpéknek nevezte a szoborbizottságot. /Székedi Ferenc: Kis vita, nagy szobor, nagy vita, kis szobor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
1996. február 17.
Febr. 17-én tartotta Csíkszeredában a Csíki RMDSZ közgyűlését, melyen Markó Béla RMDSZ-elnök is megjelent. Nem fogadták el Borbély Imre képviselő indítványát, hogy független jelölteket állítsanak a következő választáson, az elsöprő többség az RMDSZ-jelöltek állítása mellett maradt. Úgy döntöttek, hogy bármely RMDSZ-szervezet vagy civil szervezet állíthat jelöltet. Csíkszeredában nehéz lesz az RMDSZ-jelölt állítása, mert a városban nincs önálló szervezet, hasonló a helyet egyes községekben is. A tisztújítást elnapolták, Borbély Ernőt, a Csíki RMDSZ elnökét és csapatát megerősítették tisztségében. A Csíki RMDSZ több mint ötventagú, döntéshozó választmányában képviseltetik magukat a civil szervezetek. A választmánynak állandó elnöksége van, a területi elnököt négytagú ügyvezető elnökség segíti munkájában. /Székedi Ferenc: A Csíki RMDSZ minden helységben jelöltet állít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
1996. április 27.
Az Egyesült Államokban működő Hungarian Catholic Community tagjai úgy döntöttek, hogy a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium nyolc tehetséges, de nehéz anyagi körülmények között élő tanulóját évi 200 dolláros ösztöndíjjal támogatják. A díjat a Márton Áron Alapítvány kuratóriuma ítéli oda. Ugyancsak amerikai a Kulturális Alapítvány Erdélyért, amelynek lelke az egykor Csíkszeredában dolgozó Győrffy Ilona. Az ő ügybuzgalmának eredménye Marosvásárhelyen a többezer angol nyelvű kötetet tartalmazó Bay Zoltán Könyvtár, amely hamarosan önellátó lesz. Az alapítvány támogat több amerikai tanulmányutat, képzőművészeti kiállításokat szervez. - A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium tíz diákja szintén részesül évi 200 dolláros ösztöndíjban. /Székedi Ferenc: Alapítvány a jövőért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./
1996. június 18.
Dr. Csedő Csaba független jelöltet választották meg Csíkszereda polgármesterének, a második fordulóban 78 %-ot kapott, Buzás László, az RMDSZ jelöltje pedig 22 %-ot. Nem volt sikeres az RMDSZ kampány. A városban érlelődik az a gondolat, hogy az RMDSZ-t alulról, hiteles vezetőkkel kell újjáépíteni, írta Székedi Ferenc. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
1996. június 25.
Jún. 21-én megtartotta alakuló ülését Hargita megye új tanácsa. A 37 tagú testületben 27-en képviselik az RMDSZ-t, függetlenként pedig Páll Katona Csaba Székelyudvarhelyről. A tanácselnök megválasztásánál várható volt, hogy a románok inkább a liberális Kolumbán Gáborra, semmint az egy ideig Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/-tag és a román sajtóban többször szélsőségesnek feltüntetett Sántha Pál Vilmosra, a jelenlegi tanácselnökre szavaznak, aki éveken át elvi és jogi háborút vívott Ioan Doru Vosloban prefektussal. A háttérből a megyei hivatal jelentős része is a rugalmasabb, jól hangzó új fogalmakkal építkező Kolumbánt támogatta, nem utolsó sorban a Civitas-elnök Kolumbán tanulmányokat és előadásokat honoráló alapítványa eredményeképpen. A szavazás eredménye: 27 szavazattal Kolumbán Gábor lett a megyei tanács elnöke, Sántha 7 szavazatot kapott. Sántha hiába indult az alelnöki tisztségért, mert az eddigi alelnököt, a gyergyói Minier Gábort választották meg /31 szavazat/, a másik pedig Zsombori Vilmos lett /21 vokssal/. Zsombori előzőleg a Kolumbán-lobby zászlóvivőjeként járta a vidéket. Az eddigi nép-nemzeti politika helyett most "az urbánus eszmék és tanulmánykészítések lesznek az uralkodók, a velük járó hajlékonysággal és nagyvonalúsággal, ismerős és munkatársi szálakat nem mindig megkerülő pályázat-elnyerésekkel egyetemben." /Székedi Ferenc: Elvek, elvtelenségek és érdekek szövevényében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1996. június 28.
Fodor Sándor kolozsvári író a Hargita Népében az RMDSZ választások utáni helyzetével foglalkozott. Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a polgármester-jelöltet illetően a magyar választók többsége nem hallgatott az RMDSZ-re. Nem a választókat okolom, írja Fodor Sándor, hanem a rosszul tájékozódó RMDSZ-szervezeteket, mert "platformhoz", "frakcióhoz", magyarán klikkekhez tartozás szerint válogatták a jelölteket. Fodor szerint a tetemes költséggel összehívott SZKT-ülések /a magyarországi parlamenti csatározások szánalmas karikatúrái a legtöbb esetben/ dolguk végezetlenül vagy félmunkával oszlottak szét. Nem tudtak ugyanis megegyezni a platformok, a frakciók. "Legszívesebben azt javasolnám az RMDSZ következő kongresszusainak, hogy szüntesse meg az SZKT-t /Szövetségi Képviselők Tanácsát/. Az RMDSZ fokozatosan népszerűtlen lett, elsősorban a szervezeten belüli marakodással felfedett, azóta sem tisztázódott anyagi visszaélések miatt. /Fodor Sándor: A legfontosabb: megújulni. = Hargita Népe (Csíkszereda). jún. 25., ismerteti Székedi Ferenc Klikkek és ejtőernyősük címmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
1996. július 18.
Harmadik ülését tartotta júl. 18-án Csíkszeredában az a kezdeményező csoport, amely újra szeretné alakítani az RMDSZ-t. Eddig több mint ötezer csíkszeredai RMDSZ-tag fejezte ki aláírásával egyetértését az újjáalakítással kapcsolatban. A kezdeményezők újból megcáfolták a román lapokban megjelent, csíkszeredai keltezésű álhírt, hogy párhuzamos RMDSZ-szervezetet alakítanak. A kezdeményezők készek tárgyalni az RMDSZ jelenlegi városi vezetőivel, Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke szintén készségét fejezte ki a tárgyalásokat illetően. Azt tervezik, hogy a város RMDSZ-tagjai maguk válasszák meg az elnököt és a körzeti elnököket, titkos szavazással, tudósított Székedi Ferenc. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
1996. szeptember 20.
A nyárádmenti Jobbágytelkéről kiváló tánccsoportja fellépései nyomán hallani. A Székelyhodoshoz tartozó ezerlelkes színtiszta magyar faluban, Jobbágytelkén soha nem alakult kollektív gazdaság, a földeket nem kellett visszaadni, itt még működik az egészséges faluközösség, az eltávozottak gyakrabban térnek haza. Az idei búcsún második világháborús emlékművet és millecentenáriumi keresztet is avattak. /Székedi Ferenc: Kis falu nagy ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1996. október 2.
A napokban jelent meg Székedi Ferenc újságírónak /aki három éven át a csíki RMDSZ elnöke is volt/ Hétköznapok, délibábok /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996/ című munkája, amely Szövegek 1990-1996 alcímmel a szerző beszédeiből és újságcikkeiből ad válogatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
1996. október 9.
Csíkszentkirály kezdeményezte, hogy szervezzék meg a Szentkirályok és Szentistvánok találkozóját, a Kárpát-medencében ugyanis 43 település viseli ezeket a neveket. Végül a múlt héten kilenc település képviselői nyújthattak kezet egymásnak: Szentkirály, Szentkirályszabadja és Szentistvánbaksa Magyarországról, Kalotaszentkirály, Székelyszentistván, Marosszentkirály, Székelyszentkirály, Sepsiszentkirály pedig Erdélyből volt jelen Csíkszentkirályon. A megjelentek elhatározták, hogy megalakítják a Szent Király Szövetséget, évente fognak találkozni. Más csíki falvak is viselnek hasonló neveket /Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csíkszentdomokos stb., ezek a települések is átvehetnék ezt a kezdeményezést. /Székedi Ferenc: Lakhelyük: Szentkirály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1997. május 1.
A csíkszeredai Hargita Népe ápr. 22-i számában Borbély László főszerkesztő Pontosít az ÉS címen arról tudósított, hogy a Soros Alapítvány kiket részesített alkotói díjban /720 ezer forintban/, köztük van Cs. Gyimesi Éva, Tamás Gáspár Miklós, Radnóti Sándor, Thomka Beáta, Lengyel Péter. Mentesülve az anyagi gondoktól, könnyebb lesz számukra az alkotói munka. "Véleményt nyilváníthatnak például a Bolyai Egyetem újraindításáról. Hogy nem kell sietni." Székedi Ferenc eddig idézi a cikket, majd hozzáfűzi: Borbély László ezzel azt sugallja: Cs. Gyimesi Évának azért más a véleménye a Bolyai Egyetem ügyében, mert lefizették. Borbély nem ír arról, tette hozzá Székedi, hogy az egyetemi tanárnő féltette a meglevő európai kapcsolatokat. - Székedi végigkísérte az egyetemmel kapcsolatos vitát, az egyértelmű végkövetkeztetés: a Bolyai Egyetem ügye nem az egyetem szenátusának, nem magyar tanárainak és magyar diákjainak, nem az RMDSZ-nek az ügye, hanem az egész erdélyi magyarság ügye, Cs. Gyimesi Éváék alighanem tévednek, ha csupán egyetemi kritériumokban gondolkodnak. - Székedi leszögezte: a szakma becsülete miatt írta mindezt, Borbély László ugyanis a lejártás szándékával "most egybe az alapítványi díjazás tényét az egyetem körüli vitákkal." /Székedi Ferenc: Hétszázhúszezer forint és a Bolyai Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./ Az Élet és Irodalom közölte az 1996. évi alkotói díjazottak listáját /mindegyik 720 ezer forint/: Petri György, dr. Poszler György, Orbán Ottó, Sigmond István /Kolozsvár/, Rakovszky Zsuzsa, az 1995-től folytatódó alkotói díjak /szintén 720 ezer forint/ között van Cs. Gyimesi Éva, Radnóti Sándor, Tamás Gáspárt Miklós, Géher István, Thomka Beáta. Az 1994-től folytatódó alkotói díjak: Kornis Mihály, Mészöly Miklós, Réz Pál. /Élet és Irodalom, ápr. 11./
1997. május 2.
Székedi Ferenc sajtómanipulációnak minősítette a Hargita Népe ápr. 22. számában megjelent jegyzetet, melyben Borbély László a lap főszerkesztője azt sugallja, hogy Cs. Gyimesi Éva azért támogatja a Babes-Bolyai Tudományegyetem jelenlegi kereteinek megőrzését, mert azért megfizették. A továbbiakban Székedi kifejti, hogy Cs. Gyimesi Éváék alighanem tévednek, ha csupán kizárólag az egyetemi kritériumok és a tudományosság nevében-szellemében gondolkodnak, mivel a Bolyai Egyetem ügye az egész magyarság ügye. Úgy értékeli, hogy az alapelv tiszteletben tartásától a valóban eredményt hozó gyakorlatig nagyon hosszú az út, és jó ha minél többen beszélnek róla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./
1997. június 13.
A történészszakma inkább legyen ironikus, önironizáló, mint heroikus. - ez volt Magyar Bálint művelődési és közoktatásügyi miniszter egyik válasza Csíkszeredában, amely minden bizonnyal meglepte a hallgatóságot. Székelyföldnek ezt a részét ugyanis szélesebb körben is elbeszélgető magyarországi liberális politikus nem nagyon kereste fel, írta Székedi Ferenc. Az őt hallgató közel kétszáz pedagógus közül nagyon sokan más típusú diskurzushoz szoktak hozzá: "a magyarságtudat erősítése", "a nemzet egysége" és ehhez hasonló kifejezések gyakran elhangzottak az utóbbi esztendőkben, aki ezekre várt, csalódott. A miniszter utalt rá, hogy az erdélyi fiatalok magyarországi továbbtanulása zsákutcának bizonyult. A megoldás a támogatások átirányítása erdélyi intézmények, Romániában magyarul tanuló egyetemisták felé. Az egyházi vagyonok visszaadásáról "nem fogalmazott sablonszerűen", írta Székedi. Ha csak az egyházak kapják vissza ingatlanjaikat több ezernyi egykor létező alapítvánnyal, egyesülettel szemben, akkor ez privilégium és alkotmányossága megkérdőjelezhető, mondta a miniszter. - "A kisebbségi jogok nagyon nagy része önkormányzati jogként fogható fel - azaz nem területi, hanem települési jogként" - jelentette ki Magyar Bálint. /Székedi Ferenc: Egy liberális Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
1997. október 22.
Az elmúlt időszak talán legdurvább sajtótámadása az Evenimentul Zilei okt. 14-i számában jelent meg A forrófejűek műve. Hargita és Kovászna megyében a szélsőségesek félkatonai alakulatokat létesítettek címmel. A cikk szerint a két megyében utcai harcokra szakosodott kiképző táborok vannak, a római katolikus egyház biztosítja elméleti hátterüket, a polgármesterek a Horthy-rendszer jelképeit használják, magyarországi magyarok teszik rá a kezüket a gazdasági életre, a helyi magyarok szétrombolják a román templomokat és temetőket... stb. A cikkben sok magyar név és intézmény szerepel, ez az Erdélytől távolabb élő olvasóban a hitelesség látszatát kelti. A cikk megjelenése után többen felhívták Bukarestből és máshonnan az ott élő román ismerőseiket: bírják-e még a terrort, mert ha nem, jönnek és segítenek. - A Hargita megyei tanács kilátásba helyezte, hogy sajtópert indít a cikkellen, a prefektúra is tiltakozott a valótlan állítások ellen, mindez azonban nem söpri félre a sovinizmus magvait. A cikket ismertető Székedi Ferenc szerint a megoldás nem a sajtóper, hanem a szélesebb nyitás a román sajtó felé. Meg kell hívni a nagy bukaresti lapok tudósítóit a megyébe, javasolta. Hozzátette: Romániát tíz hónapja RMDSZ-részvételű koalíciós kormány vezeti. Hargita megyei vagy ennél alacsonyabb helyi szinteken azonban nyoma sincs ennek a koalíciónak. Jó lenne hallani az ilyen támadások esetében a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokrata Párt megyei, helyi képviselőit. Természetes lenne az elvárás, hogy kifejtsék véleményüket. /Székedi Ferenc: Ha baj van, jövünk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
